A következő valós esküvői történetem minden egyes pillanata a különlegesség, a kuriózum érzését adta nekem, éppen ezért különösen kedves és a szívemhez közel álló emlékként él bennem. Mert hányan mondhatják el magukról, hogy részt vehettek két ember nagy napján úgy, hogy az Azori - szigetekről érkezett az esküvői sereg egyik fele, a másik Miskolcról, és éppen Badacsony szívében találkoztak össze a nagy napon? Ez az esküvő egy valóban rendhagyó esküvő volt: a portugál életérzés és a Balaton-felvidék szívmelengető energiáinak keveredése. Azon a badacsonyi helyszínen, ahol idén már 3 esküvőm is volt, így bátran mondhatom: idén nyáron "hazajártam" Badacsonyba.
Voltaképpen az egész egy skype beszélgetéssel kezdődött. Már akkor megindult bennem a lelkesedés, mert annak ellenére, hogy első beszélgetésünk alkalmával nagyon meg voltam fázva és rengeteget köhécseltem, ettől függetlenül egyszerűen alig bírtam abbahagyni az ismerkedést Melindával. A szerelmesek egy gyönyörű, tengerparti városban élnek Portugáliában, mindketten orvosok. Talán ezért is fordultam már első pillanattól kezdve rajongással feléjük, mert az én édesapám érsebész főorvos volt, és mindenben hozták azt, amit édesapámnak köszönhetően én gondolok az orvosokról.
Nyugalom, higgadtság és józan ész jellemzi őket akkor is, ha nagyon gyorsan kell egy helyzetben dönteni. Talán ezért is, meg azért is, mert édesapám egyfajta példakép nekem, így végtelenül tisztelem a választott szakmájukat és az embert, aki a szakma mögött áll...
Vissza az esküvőhöz: a szervezés során abból indultunk ki, hogy mivel a portugál rokonok és családtagok nagyon messziről érkeznek, a magyar családtagok pedig Miskolcról, ezért Melinda először arra kért, hogy valahol Budapest közvetlen vonzáskörzetében keressek nekik helyszínt. Ez sikerült is, nagy merítéssel kb. 6-8 az elképzelésükhöz passzoló helyszínt gyűjtöttem nekik, de végül nem tudtak megválni attól a helytől, amivel itt találkoztak a blogomon. A Balaton -felvidék, a badacsonyi hangulat annyira megfogta őket, hogy anélkül, hogy személyesen lementünk volna, végül lefoglaltuk a helyszínt. Ezzel a döntéssel ők is igazolták az egyik kedvenc alapgondolatomat, amiben nagyon hiszek: az ember általában emocionálisan hozza meg a döntéseit, amiket aztán alátámaszt racionális érvekkel. :)
Azt gondolom, hogy jól döntöttünk, hogy bevállaltuk. Ennek köszönhetően erre az esküvőre ízig-vérig green wedding szervezést és hangulatot tudtam garantálni: nagyon sok lokális szolgáltatóval ismerkedtem meg és húztam be őket szervező partnernek. Általában igaz az, hogy vannak olyan pontok, ahol egyértelműen merem javasolni a Pároknak, hogy nem érdemes extra költségen, nagyon messziről hívni szolgáltatókat, ha ott helyben is találunk tökéletes megvalósítókat. 
Ilyen volt Móni, a cukrász, aki a badacsonyi Kishableányba is szállítja az isteni finom sütijeit, Móni naked cake tortája mennyei volt, olyan, ami nem csak kinézetében, de ízében, állagában is tökéletes volt. Még éjfél után is falatoztunk belőle mondván, most már tényleg az utolsó falat lesz a következő…) De ide sorolhatnám még a hévízi sminkes - fodrász párost, a nagyon kedves, segítőkész, mindig mosolygós anyakönyvvezetőt, vagy az Atyát és a Kántort is.
NEMZETKÖZI HANGULAT
Az egyetlen dolog, ami több szervezést igényelt az a polgári szertartás volt. Hiába, az áldott bürokrácia...Ez volt talán a leghosszadalmasabb dolog és ezért kellett az esküvő elött 2-3 alkalommal is hazajönnie Melindáéknak. Egyébként mindent könnyedén tudtunk intézni skype, e-mail, telefonon segítségével, úgy nagyjából 6-8 hónap alatt. Arra a 2-3 napra, amikor hazajöttek, szinte óráról órára szerveztem nekik találkozókat, ruhapróbákat, megbeszéléseket, próba ebédet.
Az ő esküvőjüknek köszönhető az is, hogy megismerkedhettem az ELTE portugál tanszékének vezetőjével, Dr. Rákóczi Istvánnal, aki sokat segített nekünk az esküvői hagyományokkal kapcsolatban. De nem csak vele, több, portugálul kiválóan beszélő fiatallal ismerkedhettem meg nekik köszönhetően. Talán ez volt az egyik legnagyobb kihívás, találni egy portugálul tökéletesen beszélő házigazdát az esküvőre, aki az összes szertartást, beszédeket tökéletesen tudta fordítani a vendégeknek és volt hozzá bátorsága is, közvetlen stílusa, tehát egyszerre tudta beteljesíteni a násznagy és a tolmács szerepét is.
A "nemzetközi esküvő" okán valamennyi figyelmességet szerettünk volna belecsempészni a násznépnek, így jött az ötlet, hogy a köszönőajándékok a következőképp alakultak: a magyar vendégek azori szigetekről érkező teafüvet kaptak kis csomagban, míg a portugál (azori szigeteki) vendégek a badacsonyi zeusz borzselét kapták meg emlékbe, ami nagyon finom gasztronómiai érdekesség. És a gyerekek pedig ugyanolyan üvegcsében az igazi hungarikumnak számító színes, eredeti francia drazsét kapták.
Mivel nem mindennap találkozom portugál vendégekkel, nagyon kíváncsi voltam rájuk és nagyon megszerettem őket.
Nyitott, jókedvű, laza, családközpontú, vidám embereket ismerhettem meg. Készítettünk nekik egy pdf anyagot a badacsonyi látnivalókról, programokról, amit mindenkinek ajánlok ezután is, szerették nagyon.
A vendégek már pénteken megérkeztek Badacsonyba, ahol pont azon a hétvégén volt az éves szüreti hétvége sok érdeklődővel. Itt külön kiemelném az Óbester panziót, ahol Andre családja és Melindáék is készülődtek. Egyedülálló atmoszféra, és hangulat párosult a kedves, mosolygós vendéglátással.
A NAGY NAP
Az esküvő koncepciója nagyon egyszerűen megfogalmazható: zöld, fehér, nagyon tiszta, egyszerű, ahol a kövirózsa kapta a főszerepet. Ezt mindenben végig tudtuk vinni és ezért is különösen imádtam ezt az esküvőt.
A templomi szertartás egyszerűen elragadó volt és a meghatódott kifejezés nem is jó arra, amit akkor ott láttam az arcokon. Biztosan ismeritek az Igazából szerelem zenéjét, amikor a film végén találkoznak a repülőtéren a családok, szerelmek, barátok egymással, abban a részben minden benne van: szeretet van és kell lennie mindenhol. Éppen ez a dal szólalt meg az orgonán:
Erre a dallamra látni a vőlegény és a menyasszony “first look, vagy first sight” pillanatát, kimondhatatlan érzés volt. Minden kapkodás, idegesség, aggódás afelől, hogy minden stimmeljen, jól működjön, egy pillanat alatt köddé vált és öröm volt ott lenni és a részese lenni az egésznek.
A polgári szertartás bevonulási zenéje egy gyönyörű portugál fado zene volt, ez is magával ragadta a vendégeket. Annyiban ez még különlegesebb élmény volt, hogy itt a zenéhez párosult már a csodaszép balatoni panoráma is naplementével, vitorlásokkal, elképesztően ígéző színekkel.
Aznap este véletlenül vettem észre útközben, két ügyintézés között az alábbi csodaszép látványt, ami miatt meg kellett állnom egy pillanatra és megörökítenem.
Köszönöm az élményt Melinda és André!
Fotó: http://teodoraphotograph
