Green Wedding

Színek, ékszerek, lelkek - Czok Ildi inspiráló világa

2016. június 19. - Gyógy Cseppke

Ha léteznek sokoldalú tehetségek ebben a hatalmas világban, Czok Ildi ékszertervező minden bizonnyal közéjük tartozik. Annak minden különlegességével és nehézségével együtt. Azért írom ezt, mert személyes tapasztalatom, hogy a szakbarbár világ kimondatlan elvárásai között ott bújkálnak egész társadalmunkat behálózó előítéletek: aki több mindenben jó, az mintha semmiben sem lehetne igazán hiteles.

7751_585539158189290_1504363903_n.jpg

Napjaink embere gyermekkorától kezdve szakosodik egy területre, melyben minél jobban sikerül elmélyülnie, annál sikeresebbé válik életében. Specializálódva egy szakterületre, végletesen kifinomult fogaskerékként működik, maximális hatásfokkal végezve valamely "termék" (tárgy, tudás, információ, stb.) gyártásának egy fázisát. Ezek a tökéletes fogaskerekek alkotják hatékony társadalmunk gépezetét.

iusa_400x400_26567896_jghy.jpg Czok  Ildi individualista egyénisége mást diktál: a közgazdász diplomával bíró, reklámügynökségi stratéga és szövegíró éppen 6 éve, hogy vett egy nagy levegőt és a gazdasági válság kellős közepén, belevágott a kisgyerekkora óta benne élő tervező életre keltésébe.

Éppen 6 éve, hogy a színek, formák, fonalak szerelmese megalapította saját designer ékszermárkáját és az elmúlt évek tapasztalatait, álmait, és a jövő terveit egy beszélgetés keretein belül összegezte. Olvassátok inspiráló erejű vallomását sok-sok szeretettel!

GW: Térjünk egy picit vissza a kezdetekhez, honnan jött az életedbe a kézműves, kreatív alkotói véna? 

CI: A család nálunk ebből a szempontból mindig is kreatív familiának számított. Nagymama, dédnagypapa, édesanyám példaértékűek ebből a szempontból, ki festett, ki kötött, horgolt. Édesanyám szintén közgazdásznak indult, de most már 20 éve a legfőbb megélhetési forrása a kötés. Saját MARIIKO márkánk egyedi, hordható, nagyon nőies kötött sapkákkal és kiegészítőkkel foglalkozik,  aktívan jelen vagyunk a budapesti kézműves vérkeringésben és a Vörösmarty téri vásárokon állandó székhelyünk van. Mivel gyerekkoromtól kezdve a fonalak csodálatos gombolyag világában nőttem fel, emiatt mindig éreztem, hogy művészi vénám van, vágyom a kézzelfogható kreatív megvalósításra. Nyilván kisgyerekként nem tudtam, hogy tervezői vénának hívják ezt a képességet, ami bennem van, de most így visszatekintve: azt hiszem mindig is tudtam, hogy egy tervező él bennem. Csak kicsit kanyargós volt az út, amin keresztül sikerült magamból előcsalogatni. 

1798441_591813944228478_833202945_n.jpg

GW: Mi adta meg a végső lökést, hogy belevágj álmaid megvalósításába?

CI: Ha valaki mindennap úgy fekszik le aludni, hogy színekkel és formákkal merengteti magát álomba, abból előbb-utóbb, de kitör a valódi énje. Egyszerűen annyi feszültség halmozódik fel az emberben, amikor  tényleg vágyik valamire, de nem lépi meg, hogy szükségszerű a kirobbanás. Legalábbis szerintem. Emellett nyilván kellett egy katalizátor energia a is a történetbe: láttam magam körül olyan embereket, akik eredeti hivatásuk mellett kezdtek bele valamilyen tervezői folyamat megvalósításába és egyiküknek volt egy nagyon elgondolkodtató mondata: "Tudod Ildi, van aki meg tudja csinálni, van aki meg nem."  Akkoriban ez egy Csernus doki típusú pofonnak tűnt, de ez az egyetlen nyúlfarknyi mondat adta meg a végső lökést: ha más is meg tudja csinálni, akkor nekem miért ne sikerülne? Azóta is azt vallom: van olyan konfrontáció az életben, amiből nagyon jól ki lehet jönni. Építő jelleggel. Ez csak rajtunk és a hozzáállásunkon múlik. 

59238_454444577965416_392269019_n.jpg

GW: Újraírtad a saját történetedet egy mondat hatására?

CI: Nem egészen. Tény, hogy feltette az I-re a pontot, de az is igaz, hogy egész életemben, ahogy visszaemlékszem, körbevett egy nagyon intenzív érzés, egyfajta merengés, amiben színeket, formákat láttam magam körül. Neumann János matematikus biztosan számokkal vette körbe magát legbelső gondolataiban, hiszen, állítólag amikor valakit gondolataiba mélyedve látott, azt kérdezte tőle: Mit számolsz?. Én a kreatív, alkotói folyamat másfajta szimbólumaival teszem ugyanezt, önkéntelenül. Nem megélhetési munkaként vágtam bele ebbe, hanem egyfajta belső indíttatásként. Van az úgy, hogy addig feszít egy álom, amikor végül azt érzed: már nincs is más választásod, csak csinálni. Mindegy mi az ára. 

GW: És mi az ára?

CI: Inkább úgy fogalmaznám meg, hogyan tudtam eddig csinálni. Szerencsés vagyok, mert 6 éve az ékszertervezés a fő hivatásom, mégis, vannak olyan helyzetek, amikor nem mondok nemet egy-egy reklámügynökségi felkérésnek. Választott hivatásom folyamatosan igényli a fejlődési ugrásokat, amihez teljesen természetes egyfajta befektetési háttér, amit én saját magamnak biztosítok. 2 gyereket nevelek egyedül, így számomra fontos, hogy több lábon tudjak állni. Az álmaim megvalósításának egyelőre az az ára, hogy egyensúlyozok a tervezői létforma, annak sikerei és a kommunikáció világa között. Ez sok munkával jár, de így tudom fenntartani a fejlődést, ennek köszönhetem, hogy mindig tudok megújulni és inspirálódni. Így sikerülhet madártávlatból nézni a tervezői utam fejlődését, mert a másfajta munkavégzés kibillent az alkotói ihletettségből és erősíti az álmok megvalósítását lehetővé tevő racionális énemet. 

665100_389673991109142_1108704224_o.jpg

 GW: Madártávlatból úgy is tűnik, sikeresen műveled az egyensúlyozást. 

CI: Igen, én is ezt érzem, bár tény, hogy sok esetben elbizonytalanodom, merre is van az arra, mit jelent a megélhetés és mit jelent a hivatás. A mai világban, amikor a kommunikáció alapja a közösség felé vállalt arcunk minél gyakoribb megmutatása, ami kívülről színes, szagos, gyönyörű, amikor úgy tűnik, mintha már mindenki megérkezett volna a végállomáshoz, ezek a kirakatok nagyon torzíthatják az önértékelést és az életünkben elért valódi sikereket. Nem tagadom, néha én is beleesek a "másnak milyen jó" csapda-érzésbe. De aztán úgyis mindig megkapargatjuk a valóságot és mindig kiderül, a másiknak semmivel sem jobb. Minden tálalás kérdése, de azért a valóság előbb-utóbb győz a kirakatok felett.  

GW: Milyen tervekkel vágsz neki a jövőnek?  

CI: Jó kérdés:). Mindig úton vagyok, mindig tele vagyok ötletekkel. Amiben jó vagyok az a fajta face to face kommunikáció, ami segít ráhangolni a másik ember személyiségére, lelki állapotára, kémiájára. Most egy nagy tisztulós időszakban vagyok, úgy érzem 6 év után ideje kicsit letisztítani a kínálatomat, hogy még többen értsék, mit képviselek. Vannak geometrikus ékszereim, gyönygyös bogyós ékszereim, virágékszereim, személyreszabott esküvői ékszereim és még sorolhatnám  a kínálatot. Eddig ugyanis az volt a fontos, hogy annyi elfojtott év után végre kiadjam magamból a tervezői énemet. Ezt sikerült megélnem egy hatalmas nagy alkotói szabadságban. De most már úgy érzem, ahhoz, hogy fejlődni tudjak és még messzebbre juthassak, letisztultabb kínálattal szükséges előjönni. Emellett a színtanácsadói vénámat is szeretném erősíteni. Jelenleg Pirityi Évától tanulom ezt a  módszert, méghozzá azért, mert nagyon rá tudok érezni arra, hogy kinek milyen színek adják a maximum energiát a személyiségéhez.

12814086_957015647708304_5769588180062797098_n.jpg

GW: Mit értesz tisztogatás alatt?

CI: Azt gondolom, hogy az én ékszereim viseléséhez bátorság kell. Színesek, nagyok, egyedi formákban terveztem őket, ezért természetesen szelektálja azokat, akik ezt "merik" viselni. Harmonikusan működnek az emberrel, de csak abban az esetben, ha valóban közel áll az egyéniségéhez az "én most akkor megmutatom magam és ami bennem rejtőzik" - érzés. De ha nem? Akkor pedig az a feladatom, hogy olyan ékszereket tervezzek, ami segít kifejezni egyfajta támogató és nem merész módon az ügyfél érzékeny lelkivilágát. Mert olyan is lehet, hogy valaki érzékeny lélek. Azt egy erőteljes dominanciát érvényesítő ékszerrel csak összenyomom. Márpedig sokfélék vagyunk és ezt a sokszínűséget szeretném jobban megmutatni a kollekcióimmal, nem pedig a Czok Ildi jelenséget újra és újra. A tisztogatás alatt azt érzem, hogy a jó ízlés mentén, még személyre és igényre szabottan alkossam meg a kollekcióimat. A jó ízlés egykori közgazdaságtan tanárom szerint egy teljességgel haszontalan dolog, szerintem pedig a harmóniára való képességet fejezi ki, ami mögött nagyon erős önismeret áll.  Ez a cél a tisztogatással, egyfajta harmónia elérése a vizualitáson keresztül. 

GW: Esküvőknél hogyan inspirálódsz a menyasszony vagy koszorúslányok ékszereinek elkészítése során?

CI: Ez nagyon sokszor abból a színvilágból alakul, amiben a saját esküvőjét elképzeli a menyasszony. Általában az esküvői csokrot kérem el, vagyis az arról gyűjtött képanyagokat. Ez nekem már elég, hogy a lényeg manifesztálódjon egy ékszerben. Mindezt úgy teszem, hogy figyelek arra, ne csak egyetlen alkalommal legyen hordható az ékszer, hanem a hétköznapi élet során is szerethető és viselhető legyen. Ez fontos: ne csak egy napig örüljön neki a menyasszony, hanem egész életében. Ettől is passzol a green wedding világához is annyira. Emellett nagyon fontos a menyaszony személyisége is, mert az ékszereim egyfajta életigenlést fejeznek ki, ami segít megmutatni egy-egy ember belső sokszínűségét. 

1911789_591808054229067_979404944_n.jpg

Olyan országban élünk, ahol az emberek arra szocializálódtak, hogy ne látszódjanak annyira, itt nem illik sokat megmutatni magunkból, a magyar nőknek múltbeli üzenet, hogy simuljanak be a környezetbe, ebből ered egyfajta kishitűség is. Ha mégis megmutatjuk magunkat, sokszor nem pozitiv a fogadtatás. Azt gondolom az én ékszereim segíthetnek ezt az anomáliát,szimbolikusan persze, de megugrani. Ma már szerencsére nagyobb a szabadság és több inspiráció is szűrődik be hozzánk.

1912026_591808220895717_2125773201_n.jpg

GW: Mit üzensz az esküvőjükre készülő menyasszonyoknak?

CI: Nem kell a habos-babos ruha, és nem kell a pazarlás. Az esküvő az élet körforgásának része, ezt tegyék fenntarthatóvá valamilyen módon. Egy egyszerűbb ruha, egy hangsúlyos ékszer nagyon tud működni a kevesebb több elve alapján. Szerintem már nincs szükség a klasszikus keretekre, nagy szabadság van ezen a területen is. Ezért tudnak és mernek engem is egyre többen választani. Az ékszertervezés során mindig bennem van egyfajta green wedding gondolat is, így nagyon szeretem, amikor egy ékszert lehet transzformálni. Egy zsebvirág, egy fejdísz kiváló alap lehet egy későbbi, a hétköznapok során újrahasznosított ékszer elkészítéséhez.

61353_591808304229042_1079063576_n.jpg

GW: Mi lenne az üzeneted az olvasóknak?

CI: Azt látom, hogy minden emberben van szépség és egyediség. Nekem az a misszióm, hogy ezt segítsem megmutatni a színek, a formák és az ékszerek világán keresztül. Nem szeretnék úgy megöregedni, hogy ezt nem sikerült beteljesítenem. 

Czok Ildi különleges ékszereit ITT találjátok

 

A bejegyzés trackback címe:

https://greenwedding.blog.hu/api/trackback/id/tr238808428

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása