Az emberiség bizony babonás. Ha nem is mindenki, de azért egy esküvőszervezés során szinte alig akad olyan menyasszonyom, aki ne szeretné tartaná magát valamilyen módon a már kialakult tradíciókhoz. A green wedding esküvőszervezés természetesen a jól ismert szokásokat sok esetben kiváltja valamilyen olyan megoldással, ami képviseli azokat az értékeket, melyekhez én is tartani szeretném magam a közös munka során. Hiszen a green wedding világa pontosan attól más, hogy újragondolja és átértékeli az esküvői eszközöket, hagyományokat és azokat egyfajta "zöld" megvilágításba helyezi.
Ahogy egyre mélyebbre ástam magam az elmúlt években az esküvők világában, úgy számtalan érdekes történettel találkoztam a kialakult esküvői szokásokról, babonákról. Csokorba gyűjtöttem nektek néhányat, olvassátok szeretettel!
Legény- és leánybúcsú
Kialakulása maximálisan a "babona-függőséggel" magyarázható: eredendően a vőlegény barátai azért gyűltek össze, hogy egy asztalnál étkezve, az összes kanállal nagy hangzavart csapjanak és így elűzzék a rosszat akaró szellemeket, démonokat, kísérteteket. Természetesen ez napjainkban már inkább csak arról szól, hogy még egy utolsót ünnepeljenek az egyedülállóság oltárán, és kitombolja magát férfi és nő a függetlenség utolsó napjainak elbúcsúztatására.
Koszorúslányok
Az, hogy vannak koszorúslányok, annak köszönhető, hogy néhány évszázaddal ezelőtt még igencsak népszerű dolog volt a leányrablás. Ki azért rabolt, mert ezzel gazdasági szerepét szerette volna növelni, vagy azért, mert reménytelenül szerelmes volt a szomszéd földesúr leányába, és szerelmi hevületében lórol magával ragadta. Eredetileg tehát a koszorúslányok szerepe az volt, hogy díszes ruhájukban megtévesszék a gaz leányrablókat.
Rizsszórás
Könnyen kitalálható, hogy Ázsiából származik az a szokás, miszerint az ifjú párra rizst dobálnak. Általában a templomból vagy a házasságkötő teremből kifelé jövet történik. A rizs a termékenységet, bőséget jelképezi, de mivel igen nehéz kibányászni a hajból és a ruhából, emiatt az évszázadok során virágsziromra váltották. Green wedding területen a köles a legnagyobb divat, én magam is sokszor javaslom menyasszonyaimnak, márcsak azért is, mert a madárkák is jószívvel felcsipegetik és gömb formája miatt nem ragad bele annyira a hajba. (Érdekességként hallottam, hogy Massimo Cacciari, Velence polgármestere úgy indított harcot a galambok ellen, hogy tiltólistára helyezné a friss házasoknak a rizsszórást, mert a romantikus olasz esküvőnek ez az eleme jelentősen közrejátszik a galambok elszaporodásában. ) De igazi green wedding javaslat a szappanbuborák fújás! Legjobb móka.
Valami régi, valami új
Klasszikus angolszász esküvői szokás: a menyasszonynak esküvője napján viselnie kell magán valami régi és valami új, valami kölcsönkapott és valami kék dolgot. Ha ezt a négyet nem felejti el, esküvője és házassága is boldog lesz. A "régi" a menyasszony eddigi, hajadon életét szimbolizálja, az "új" a most induló közös élet, a szerencsés jövő és a sikeres élet jelképe. A "kölcsönkapott' a barátságot és a szerelmet jelképezi, mert ugyanúgy vigyáznunk kell ezekre az érzésekre, mint a kölcsönkapott dolgokra. Ápolnunk kell őket és törődünk velük. A "kék" szín pedig a hűséget, tisztaságot és az ártatlanságot jelenti, az angolok szerint ezek egy házasság legfőbb érdemei.
Tortavágás
Ki lesz az úr a háznál? Mindent elárul az, ahogyan az ifjú pár önkéntelenül is felvágja a tortáját - állították a régiek. Ha az ifjú ara keze van legfelül, nagy valószínűséggel papucs szerep jut a férjnek. De ha mindketten megetetik egymást, akkor édes élet várható a házasságban.
Ajándék a násznépnek
Ez a szokás is a viktoriánus korból ered, amikor még nagyon drága és ritka volt a minőségi cukorka és csokoládé. A cukros mandula konkrétan a bőséget szimbolizálta, így ha a násznép azt kapott ajándékba, akkor lehetett tudni, hogy ezt a házasságot a pénz is támaszul kíséri az első pillanattól kezdve. Ma már persze mindenféle különleges szóróajándékot szokott kapni a násznép, pl virághagymát, vagy fekete sót pici üvegcsében, de eredetileg és alapvetően olyan dolgokat, melyek az anyagi bőséget és gyarapodást szimbolizálják.
Gyűrű a gyűrűs ujjra
Az ókori görögök szerint a gyűrűsujj vénái egyből a szívbe vezetnek el. Mint azóta már kiderült, ez midnegyik ujjra igaz, ettől függetlenül megmaradt ez a régi jó szokás, hogy szimbolikus értelemben a gyűrűsujjra húzott gyűrű összeköti a szerelmeseket, mert egymás szívéig jutnak el a gyűrű energiáival. Milyen szép gondolat...
Fátyol
Honnan ered a fátyolozott menyasszony jelensége? Bizony az ókori Rómából, ahol az ördög visszatartására szolgált a fehér, hosszú, nehéz lepel. A viktoriánus kor idejében már státuszszimbólummá nőtte ki magát: minél csipkésebb, minél hosszabb és cirádásabb volt, a viselője annál magasabb társadalmi körökben mozgott. Napjainkra már inkább csak jelképe egy régen volt világnak.
Fehér menyasszonyi ruha
Íme még egy dolog, amit Viktória királnyőnek köszönhetünk. Elődei ugyanis abban a ruhában mentek férjhez, ami a legszebb és legdrágább darabja volt a korabeli gardróbjuknak. Kivéve I. Mária skót királynőt, ami meg is hökkentette akkoriban a franciákat péládul. Mivel náluk a fehér a gyász színe volt. Viktória királynő is így gondolkodott, mielőtt Albert hercegnek adta a szívét, aztuán rájött, hogy mi az, ami még magasabb szintre tudja emelni státuszát: a fehér szín. Egy olyan korban ugyanis, amikor fehér színű ruhát hordani egyfajta luxusnak számított annak tisztán tarthatósága miatt, külön cseléd gárdát kellett fenntartani ahhoz, hogy a fehér ruhák valóban hófehérek tudjanak maradni. Gondoljunk csak bele, hogy amikor még a fürdés is luxus, úgy a megfelelő tisztításra szánt idő, energia és nem utolsó sorban melegvíz mennyiség, szinte kizárólag a nagyon gazdagoknak volt elérhető. Gazdagság = sok-sok szépen mosott ruha. Az más kérdés, hogy fehér csipkeruháját csak egyszer viselte Viktória, de az is igaz, élete végéig mutogatta. Na de ki engedhetette még meg magának rajta kívül, hogy ilyen drága egyszer használatos ruhát vásároljon?
A 20. század nagy részében így csak a gazdagabb nőknek telt fehér menyasszonyi ruhára. A legtöbb menyasszony más színű ruhát viselt az esküvőn. Voltak olyanok is, akik megvették a fehér ruhát, aztán az esküvő után átfestették, hogy máskor is hordhassák.
Napjainkban az '50 évek hatása érezhető: Grace Kelly esküvői fényképei után végül az átlagos amerikai nők is úgy döntöttek, hogy eljött az ideje: ők is fehér ruhában tündököljenek a saját esküvőjükön.
Tartsatok velünk, folytatása következik!:)
